Pokorni Zoltán

*

További híreink

A Normafa megújítása az önkormányzat javaslatai alapján történik, mi pedig úgy látjuk természetesnek, hogy a végső szót az itt élő polgároknak kell kimondaniuk – mondta a Demokratának Pokorni Zoltán, a budapesti Hegyvidék polgármestere, aki szerint a természetvédelmi szempontok a legfontosabbak.

– Nagy visszhangja volt, hogy a hegyvidéki önkormányzat kezdeményezésére néhány éven belül jelentős fejlesztések lehetnek a Normafánál. Miért tartják ezt fontosnak?

 

– A Normafát régóta parkként használják a budapestiek. Sokan ide járnak kirándulni, sétálni, túrázni vagy futni. Közel száz éve síelnek a területen, az északi lejtők mindig is vonzóak voltak a sportágat szeretők számára. Úgy is mondhatnám, itt született meg a magyar sísport. Személyes kötődésem is van a Normafához. Gyermekkoromban itt tanultam meg síelni. A pasaréti templom mellett laktunk, ahonnan pont fel lehetett látni a János-hegyi kilátóra és a sípályára. Amikor észrevettük a bátyámmal, hogy világítanak a lesiklópályák lámpái, busszal felmentünk és sokszor késő estig csúszkáltunk. Ez a hetvenes évek elején volt, még sokkal jobb infrastruktúrával; kistárcsás felvonó, az első időszakban két hóágyú és két sísánc is volt.

 

– Bár a hely most is népszerű, a környezet mégsem olyan, mint negyven éve…

 

– Sajnos mostanra valóban csak a rozsdás kandelábereket láthatjuk, a felvonó és a hóágyú is a múlté, a sípályákat is egyre inkább benövi a bozót. Az emberek sportolási igénye ugyanakkor megmaradt. Ezért téli hétvégéken több ezer autós próbál meg parkolóhelyet keresni; kidöntik a korlátot, eltorlaszolják az utakat, ráállnak a zöldfelületre. Nincs rendőr, nincs elég szemetes, lehetetlen WC-t találni vagy normálisan átöltözni, nincs orvos, pedig pár éve volt olyan nap, amikor több mint tíz sérültet kellett súlyos törésekkel ellátni. Nyáron is sok a konfliktus a túrázók és a biciklisek között – folyamatosan kapunk e-maileket olyan kirándulóktól, akiket elütöttek vagy kis híján elütöttek a downhill kerékpárral száguldozók. Eddig nem sikerült rábeszélnünk a Normafát kezelő Pilisi Parkerdő Zrt.-t, hogy jelöljenek ki pályákat a kerékpárosoknak. Nem voltak hajlandóak erre, mondván, az egész területen tilos biciklizni.

 

– Vagyis hiába kiválóak az adottságok, szinte egyik olyan tevékenységhez sincsenek megfelelő körülmények, amelyekre a Normafa alkalmas lenne?

 

– Mi szeretnénk megoldani ezt a gondot. Ezzel egyébként több mint tíz esztendeje próbálkozik az önkormányzat. Még az elődeimtől származnak az első tervek, de próbálkozott az osztrák és a magyar síszövetség is, mostanáig hiába. Mindmáig az volt a válasz, hogy az erdőre vonatkozó jogszabályok, előírások nem tesznek lehetővé semmit sem a környéken. Így az sem lehetséges, hogy kiépítsünk egy helyet az orvosi ügyeletnek, nyilvános WC-nek, egy csomagmegőrzőnek, vagy visszaállítsuk a sífelvonókat. Ezért a kormány segítségét kértük: közösen lépjünk fel azért, hogy a Normafa visszanyerhesse azt a régi varázsát, amelyre az idősebbek még ma is nosztalgiával gondolnak. A kabinet nyitott volt rá, a miniszterelnök úr Vincze P. Mártont nevezte ki megbízottnak a helyreállítási munka koordinálására, a Belügyminisztérium pedig elkészítette azt a jogszabálytervezetet, amely rendezi ezt a nagyon bonyolult szabályozási és igazgatási kérdést. A törvényt múlt hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

 

– Tehát most már mindenképpen fejleszteni kell?

 

– Nem, erről szó sincs. A jogszabály csak lehetőséget biztosít arra, hogy amikor elkészülnek a konkrét tervek, akkor azokat meg is lehessen valósítani.

 

– Mik a legfontosabb korlátok az elképzelések kialakításánál?

 

– A természetvédelmi szempontok. Egyrészt az itt élők által képviselt természetvédelmi elvárások, hiszen azért jöttek ide a Hegyvidékre lakni, mert ez Budapest egyik legszebb része. Másrészt a jogszabályok, az Európai Unió rendkívül szigorú Natura 2000-es előírásai. Éppen ezért a törvény vitájával párhuzamosan, már nyáron elindítottuk a Natura 2000-es hatásvizsgálatot, amelyet minden esetben az EU eljárásrendje szerint kell lefolytatni. Ebben egy teljes vegetációs ciklust kell végigkísérni, minden évszakban megvizsgálni a kockázatnak kitett fajok életét. Külön csoport vizsgálja a madarakat, másik a lepkéket, a bogarakat, a denevéreket. Ezen túlmenően talajtani, víztani, levegőés zajvizsgálatokat is végeztetünk. Ez az átfogó hatásvizsgálat jelöli ki a sarokpontokat. Ennek alapján lehet majd javaslatot tenni arra, hogy hol lehet például sípálya, bobpálya, szánkópálya, kerékpáros pálya vagy felvonó. Már-már közhelyszerű mondás, hogy szerencsésebb országokban úgy alakítják ki a parkok sétaútjait, hogy megnézik, hol van kitaposva a fű, hol járnak a legtöbben, s oda kerül a járda. Itt a természeti értékek jelölik ki, hol és mi valósulhat meg a Normafán.

 

– Még nincsenek konkrét tervek?

 

– Tudjuk, hogy mi az, amit szeretnénk, és azt is, ami itt biztosan nem épülhet. Nem akarunk, megnövekedett gépkocsiforgalmat, lakóparkot, szállodákat, sportcentrumot, nagyfokú beépítettséget, viszont szeretnénk megteremteni a szükséges feltételeket mindazokhoz a szabadidős tevékenységekhez, legyen szó síelésről, szánkózásról, kerékpározásról vagy kirándulásról, amelyeket itt egyébként is szívesen űznek az emberek. De hogy mindehhez hol épülhet ki a szükséges infrastruktúra, azt a Natura 2000-es hatásvizsgálat és az erre épülő megvalósíthatósági tanulmány lezárásig teljesen felesleges lenne megtervezni, hiszen a környezetvédelmi szabályokat, szempontokat nem írhatjuk felül.

 

– A sportoláshoz szükséges pályákon túl mit szeretnének megvalósítani?

 

– A Fogaskerekű meghosszabbítása régi terv, még a VEKE-vel kezdtük előkészíteni, majd a BKV-val, BKK-val folytatódott a munka. A Rege parktól a kisvasút mellett haladna, innen viszont több lehetséges útvonal van. Megállhat az Eötvös úton, valahol a régi réteses előtti végállomással, a másik ötlet pedig, hogy a mostani parkolóig, illetve a buszvégállomásig vigyük fel. A felvonókat is szeretnénk visszaállítani. A fejállomás a már meglévő, régi síházban, esetleg amellett lenne, itt létesülhetne orvosi ügyelet és csomagmegőrző is. Ennek a megvalósításához lehet, hogy egy-egy fát ki kell majd vágni, de erre úgyis a környezeti hatásvizsgálat tesz majd javaslatot. Nekünk azt kell megvizsgálni, mi jár nagyobb veszteséggel: az, ha több száz, forgalmasabb napokon több ezer autó kipufogógáza szennyezi a levegőt, vagy ha kivágunk és máshol pótolunk néhány nem védett fát, viszont csökken a gépkocsiforgalom, mert tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetővé válik a hely. Az, ami most van, a nagy autóforgalom, parkoló híján az erdőben, fák, bokrok között hagyott járművek, az szerintem nem jó.

 

– Az ellenzék szerint viszont az önök elképzelései nem azok…

 

– Érdekes, bár az elmúlt években jó néhányszor terítékre került a Normafa helyzete, szakmai ellenérvet ellenzéki képviselőktől egyszer sem hallottam a rehabilitáció kapcsán. Most, a választások közeledtével egyes képviselőtársaim rátaláltak a témára, ami nem lenne baj, ha tények és nem kitalációk, képtelen vádak mentén folyna a vita. De bízom abban, hogy a kampány egyszer véget ér, utána pedig eljön az ideje az értelmes párbeszédnek. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy szó sem lehet lakóépületek, szállodák és új sportlétesítmények építéséről, nem hagyjuk figyelmen kívül a környezetvédelmi szempontokat sem. Olyan szabadidős tevékenységekhez szeretnénk megteremteni a feltételeket, amelyekre sok évtizede van igény. És természetesen a legfontosabb a Normafa helyreállításával kapcsolatban az itt élők akarata, ezért döntött úgy javaslatomra a képviselő-testület, hogy a tervek elkészülte és széles körű megismertetése után helyi népszavazást tartsunk a kérdésben.

 

– A Magyar Narancs ehhez képest néhány hete azt írta: „a Védegylet munkatársa egyértelművé tette, a Római-part fáit védő tiltakozás semmiség lesz ahhoz képest, ami a Normafán tervezett beruházás ellen indulna”. Nem tart ettől?

 

– Ez szándékaink teljes félreértelmezése. Még egyszer hadd szögezzem le, először rendkívül szigorú természetvédelmi előírások szerint folynak a Natura 2000-es hatásvizsgálatok és a saját környezetvédelmi vizsgálataink. Utána egy részletes megvalósíthatósági tanulmány segítségével véglegesítjük a terveket. Addig is a terület új vagyonkezelőjeként rendbe tesszük a már meglévő infrastruktúrát, a rekortán futócsíkot, a játszótereket, előkészítjük a János-hegyi út aszfaltozását, a futó-, sétáló- és kerékpáros utak kijelölését. Ha pedig megvannak a konkrét tervek, azok részletes megismertetése után megtartjuk a helyi népszavazást. Nagyon örülünk, hogy a kormányzat, mindamellett, hogy teljes mellszélességgel támogatja a Normafa megújulását, a Hegyvidéki Önkormányzat kezébe adta az előkészítés feladatait. A támogatásra szükség is van, hiszen a szabadidős fejlesztés költségeit előzetesen ötmilliárd forintra saccoljuk, a Fogaskerekű meghosszabbítása pedig jóval tízmilliárd feletti összeg, ekkora pénz nekünk nem áll rendelkezésünkre az önkormányzati költségvetésben. A konkrét kialakítás azonban az önkormányzat javaslatai alapján történik, mi pedig úgy látjuk természetesnek, hogy a végső szót az itt élő polgároknak kell kimondaniuk.

 

Bándy Péter



Nyomtatás