Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy a fenntartóváltástól függetlenül továbbra is igyekeznek fejleszteni, bővíteni az iskolákat. A mindennapos testnevelés-program bevezetésével összefüggésben – amely a Hegyvidéken már az országos start előtt négy évvel elindult – új tornatermek épülhetnek a kerületben: a Kós Károly iskolában még ebben a tanévben elkezdődhet egy nagyszabású építkezés, emellett a Jókai iskolával szomszédos telekre is terveznek egy tornacsarnokot. A Tamásiban – ahol a korábbi években több jelentős bővítés is történt – a folyamatosan növekvő gyermeklétszám miatt most az emeletráépítést vették tervbe.

„A hegyvidéki iskolákban elsősorban az itt élőknek biztosítanak helyet” – mondta el a polgármester, utalva arra, hogy a színvonalas intézményekbe más kerületekből, településekről is sokan jelentkeznek, többségük felvételére azonban a férőhelykorlátok miatt nincs mód. Pokorni Zoltán kiemelte: minden kerületi gyermeknek van helye, az viszont nem biztos, hogy abban az intézményben tudják elhelyezni a jelentkezőt, ahová a szülei be szeretnék íratni.

Beiratkozás április második felében

„A gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-éig a hatodik életévét betölti; az óvodavezető, illetve a szakértői bizottság véleménye alapján azonban még maradhat egy évet az óvodában” – tájékoztatta a szülőket a tankerületi igazgató. Bak Ferenc elmondta, hogy az iskolaérettségről elsősorban az óvoda dönt, de a szülő kérésére ezt a döntést a tankerületi szakértői bizottság felülvizsgálhatja. A felvételről minden esetben az iskola igazgatója határoz.

A tankerület vezetőjétől megtudhattuk, hogy idén várhatóan április második felében lesz az iskolai beiratkozás – a központilag meghatározott dátumot minden óvodában és iskolában közzé fogják tenni. A személyes megjelenést igénylő beiratkozás során be kell majd mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, TB-kártyáját és lakcímkártyáját, illetve a szülő lakcímkártyáját. A beíratásához szükséges szülői nyilatkozatot mindkét részről alá kell írni, kivéve, ha bírósági döntés alapján csak az egyik szülő neveli a gyermeket. Az óvoda vagy a szakértői bizottság által kiadott iskolaérettségi szakvélemény eredeti példányának is kéznél kell lennie jelentkezéskor.

Bak Ferenc hangsúlyozta, hogy a köznevelési törvény szerint nem tarthatnak felvételit az első osztályba készülő gyerekeknek. Az emeltszintű művészeti képzést folytató Kós Károly iskola zenetagozatára készülők ugyanakkor alkalmassági vizsgán vesznek részt, a Jókai iskola nemzetiségi osztályába jelentkezők körében pedig játékos felmérőt tartanak, hogy így vizsgálják, fogja-e bírni a gyermek a két nyelven való tanulást.

Túljelentkezés esetén rangsort állítanak fel. A tankerületi igazgató tájékoztatása szerint elsődlegesen azt kell előre rangsorolni, aki hátrányos helyzetű; szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékos; illetve a testvére ugyanabba az intézménybe jár. Ezt követő szempont, ha a szülőnek a közelben van a munkahelye.

Bak Ferenc arról számolt be, hogy ez év szeptemberében az állami fenntartású kerületi iskolákba várhatóan 410-440 gyermek fog jelentkezni, így összesen 15-17 első osztály indulhat (+1 osztály a Fekete István iskolában, ahol enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket fogadnak). A férőhelykorlátok miatt a legtöbb iskolában legfeljebb két osztályt indíthatnak, kivéve az Aranyt és a Németvölgyit, az előbbinél ugyanis három, az utóbbinál pedig négy első osztályra van kapacitás.

Az iskolaérettség feltételei

Szöllősiné dr. Vári Zsuzsanna, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi tagintézményének igazgatója előadásában arról szólt, hogy az iskolába készülő gyerekek nagyon okosak, túlnyomó részüknél nem tapasztalható értelmi lemaradás. A fő kérdés sokkal inkább a szociális érettség: hogyan képes a gyermek igazodni az új helyzetekhez, mennyire tűri a feszültséget és a kudarcot, fel tudja-e fogni, hogy az iskolában nem teljesülhetnek azonnal a kívánságai. A játék és feladat különválasztásának képessége, az erőfeszítésekre való hajlandóság szintén fontos tényező, akárcsak az, hogy a gyermek tudjon alkalmazkodni az iskolai szabályokhoz, szokásrendszerekhez, képes legyen együttműködni a társaival és a felnőttekkel. Mindehhez érzelmi kiegyensúlyozottság is szükséges, amit elsősorban a szülőktől kaphat meg a gyermek.

Az igazgató szerint fontos, hogy optimális időben történjen meg az iskolakezdés. Ha a szülők e téren bizonytalanok, tanácsot kérhetnek a szakszolgálat munkatársaitól, akik szükség esetén még egy év óvodai nevelést, vagy iskola melletti fejlesztést fognak javasolni. Vári Zsuzsanna azt ajánlotta a szülőknek, hogy az iskolakezdéssel kapcsolatos döntést minden esetben maguk hozzák meg, ne a szomszédok vagy a rokonok véleményére hagyatkozzanak a gyermekük jövőjét érintő kérdésben.