Pokorni Zoltán

További híreink

„A múltat nem eltörölni, hanem bevallani kell”


Csütörtök délután, a városmajori Jézus Szíve előtti parkban Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester felavatták a II. világháború hegyvidéki áldozatainak emlékművét. Az avatáson a kerületi egyházak képviselői, a Hegyvidéki Önkormányzat képviselői, történészek, intézményvezetők és hegyvidéki lakosok vettek részt.

 

A Hegyvidék Önkormányzat 2021 elején írt ki pályázatot azzal a céllal, hogy emléket állítson a második világháború XII. kerületi civil és katonai áldozatainak, a kerületben meggyilkolt zsidó honfitársainknak. A pályázati kiírás előírta, hogy a pályamű olyan absztrakciót valósítson meg, mely tágabb értelemben képviseli az érintetteket, befogadó legyen, amelyben mindenki magára ismerhet vallásától, nemzetiségétől, társadalmi hovatartozásától függetlenül. A műalkotás helyszíne a Csaba utca - Maros utca kereszteződésénél, a Városmajori templom mellett található terület.

A pályázatot Mohácsi András Emlékkő című alkotása nyerte.

 

Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere avató beszédében elmondta: Budapest ostroma az egyik legkíméletlenebb volt a második világháborúban és a világtörténelemben.
"Szörnyű gigászok", Hitler és Sztálin összecsapásának vált színterévé és áldozatává Budapest. A világháború után a kommunista diktatúra a felejtés politikáját választotta. Ezen kívánt változtatni a Hegyvidék önkormányzata a Turul-szoborral, ám az emlékállítás helyes szándéka "kicsorbult" a választott szimbólum és az emlékműre került nevek miatt - mondta.
A polarizált politikai viszonyok nem sok teret adtak a higgadt párbeszédnek - mondta Pokorni Zoltán. Hozzátette, hogy akkor ezt az "ostromállapotot", "beszűkült tudatállapotot" maga is folytatta, amiért most bocsánatot kér.
A 2010-es évek történészi kutatásai is befolyásolták az emlékmű megítélését. Kiderült, hogy a Böszörményi és az Istenhegyi út találkozásánál felállított Turul-szobortól nem messze a kerületi nyilasok gyilkosságokat követtek el, az emlékműre pedig hibásan került fel az áldozatok névsora: volt, aki hiányzott róla, ugyanakkor a gyilkosok közül egyesek neve felkerült rá - mondta a polgármester.
Nyilvánvaló, hogy a 2005-ös állapot nem tartható fenn - szögezte le Pokorni Zoltán.
Hozzátette: az önkormányzat történész szakértők bevonásával felülvizsgálta a helyzetet, és pályázatot írt ki a Turul-szobor helyszínének átépítésére.

A múltat nem eltörölni, hanem bevallani, elmesélni kell a magunk és a gyermekeink okulására. Nem igaz, hogy nem ismétlődhetnek meg ezek az események. Nem a nagyszüleink, hanem a gyerekeink miatt kell elevenen tartani ezeket az emlékeket, hogy "ellent tudjunk állni a gonosznak" - mondta Pokorni Zoltán.
Hegyvidéken már 70 éve is konszolidált polgári jólét, kultúra volt, de ez gyorsan szertefoszlott a háborúban. Mindig jönnek politikusok, akik nagy igazság nevében kérnek "egy kis aljasságot", és nehéz észrevenni, hogy hol csapnak be - figyelmeztetett a polgármester.

Horváth Zsolt, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának tudományos főigazgató-helyettese a rendezvényen családja személyes történetét osztotta meg a hallgatósággal. Annak a reményének is hangot adott, hogy az emlékművel sikerülhet konszenzusosan lezárni az azt övező vitákat.

Az emlékművet a kerületi egyházak, valamint az izraelita hitközség képviselői, Forgács Alajos plébános, dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református egyházkerület korábbi püspöke, Keczkó Pál evangélikus lelkész és dr. Kardos Péter főrabbi áldották meg.

Az avatáson résztvevők ezután körbejárták a nyilas tömeggyilkosságok városmajori helyszíneit. Az első állomás a Maros utca 16/b volt, ahol Bodroghelyi László főigazgató tartott emlékező beszédet. Az Alma utcai idősek otthona előtt Kardos Péter főrabbi emlékezését hallgathatták meg a jelenlévők. Majd az egykori Bíró Dániel Kórház helyszínén Földváry Gergely helytörténész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény szakmai vezetője emlékezett meg az áldozatokról.


Az Emlékkő című emlékmű alkotója Mohácsi András szobrászművész.

Az alkotás terve két hasábból álló gránittömb. A két tömb között alulról felfelé haladva egyre növekvő hiány emelkedik fel a két oszlop legfelső pereméig. A két oszlop között egy hiányzó alakzat képe jelenik meg. Az emlékmű terve a hiány és a remény szimbolikáját fogalmazza meg. Az alkotás a hiány ábrázolásán keresztül az egység megtörését jeleníti meg, a kioltott életek eltűnése fájdalmas hiányként él tovább bennünk.

Az emlékmű terve drámai ellentéten keresztül rajzolja meg a hiányt. Karaktere megtartja a templom harangtornyának felfelé törekvő jellegét, de a beton harangláb átirata itt negatív formában jelenik meg. A megjelenítendő nevek a két oszlopon a felület síkjába süllyesztve rozsdamentes acél fémelemeken az oszlopok oldalán jelennek meg.

Mohácsi András Budapesten született, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1991-ben Somogyi József tanítványként végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Mesteriskoláján 1998-ban szerezte meg diplomáját. DLA képzésen Bencsik István témavezetése mellett 1995 és 1998 között vett részt. DLA diplomáját 2005-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerezte meg. 2000 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanít, 2006 óta docens, 2018-ban habilitált.

Budapesten, Pécsett, Kőszegen és Szentendrén is számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, valamint külföldön is (Berlin, Lahr (Németország), Trenton (USA) is bemutatta munkáit.

Számos színházi előadás díszlettervezője.



Nyomtatás