Pokorni Zoltán

További híreink

Interjú Pokorni Zoltán polgármesterrel.

– Mindenhol az a tanács, figyelmeztetés hallható, olvasható, hogy maradjunk otthon, mert ez a legjobb módja a vírus terjedésének lassítására. Mi is telefonon beszélgetünk, bár nem otthon, hanem a hivatalában értük utol.

– A hivatali dolgozók nagy része már otthonról végzi a munkáját, minden irodából csak egy-két döntéshozó van bent. Fokozatosan állunk át az elektronikus ügyintézésre, informatikusaink folyamatosan dolgoznak azon, hogy ez lehetséges legyen. Megnyugtató és köszönet jár azért, hogy munkatársaim biztonságos környezetben végezhetik tovább a munkájukat. Bár a legtöbb hivatalos programomat én is lemondtam, vannak megbeszélések, egyeztetések, amelyeket ebben a helyzetben sem lehet elhalasztani. Most ért véget például egy egyeztetés a képviselő-testületben mandátummal rendelkező pártok képviselőivel, amit nagyon fontosnak tartok. Elsősorban az idős hegyvidéki polgároknak nyújtott segítség részleteiről, valamint a már meghozott és a tervezett intézkedésekről tárgyaltunk, biztonságos távolságra egymástól, a most különösen fontos higiénés előírások betartásával.

– Ebben a helyzetben különösen fontos lehet az együttműködés. Eredményesnek ítéli az egyeztetést?

– Mindenki nagyon konstruktív volt, jó volt megtapasztalni, hogy ezt a helyzetet senki nem a politikai haszonszerzésre használja, mindenkit a segítés, az együttműködés szándéka vezet. A héten megalakított Hegyvidéki Segítő Központ munkájához csatlakoztak a képviselők is. A központot Fonti Krisztina alpolgármester irányítja. Így, együtt teszünk azért, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály, a hetven év felettiek minden szükséges élelmiszert, gyógyszert megkaphassanak. Külön is szeretném megköszönni a Magyar Kétfarkú Kutyapárt vezetőinek, különösen Kovács Gergelynek a tiszteletre méltó hozzáállását: ők nagy erőkkel szervezik az önkénteseket, de nem saját bázist építenek, hanem bekapcsolódtak a Hegyvidéki Segítő Központ munkájába.

– Milyen segítséget nyújtanak az időseknek?

– Elsősorban az alapvető élelmiszerek beszerzését koordináljuk, együttműködve egy nagy élelmiszerlánc kerületi képviseletével. Emellett abban is segítünk, hogy ezek az emberek hozzájuthassanak a szükséges gyógyszereikhez, és hogy mindennap legyen meleg ebédjük. Nagyon sok önkéntes jelentkezett már, csatlakoztak egyházi, ifjúsági és civil szervezetek, a pártok képviselői. Komoly feladat ennek koordinációja, de örömmel mondhatom, hogy mindenki fegyelmezetten teszi a dolgát. Ahhoz azonban, hogy ez a segítés valóban eredményes legyen, az kell, hogy az idősek ne hagyják el otthonaikat, bármennyire nehéz is betartani ezt napokon, heteken, akár hónapokon át. De muszáj! Számukra minden perc, amit nem otthon töltenek, nagy veszélyt jelenthet. Érdemes ezt komolyan venni, mert ez nem tévéműsor, nem egy film, ez a valóság, sajnos. Igyekszünk megkönnyíteni számukra ezt az időszakot, de ahhoz, hogy tragédiák nélkül vészeljük át, az ő együttműködésükre is szükség van. Tudom, hogy sokan közülük nehezen kérnek, ismerjük az idős emberek tartását, büszkeségét. Éppen ezért arra kérek mindenkit, akinek idős ember él a szomszédjában, vagy a lakhelyéhez közel, hogy ő tegye meg az első lépést, jelezzen neki, tudassa, hogy van segítség, amire számíthat. Ezt lehet egy becsúsztatott papíron, amin akár a Hegyvidéki Segítő Központ telefonszámai szerepelnek, akár saját önkéntes felajánlásként. Túlzás nélkül mondom, hogy egy-egy ilyen felajánlás életet, életeket menthet.

– Milyen egyéb intézkedések várhatók még az önkormányzat részéről?

– Alkalmazkodunk a helyzethez, figyelemmel kísérjük a kormány és az országos operatív törzs bejelentéseit. Lemondtuk az önkormányzat kulturális és sportintézményeinek összes programját, rendezvényét, foglalkozását, nem adunk helyet semmilyen csoportos összejövetelnek. Az esküvők létszámát is maximum tíz főben határoztuk meg. Bezártuk a játszótereket is, ami nehéz döntés volt, hiszen a kényszerűen otthon maradó szülők és a gyerekek számítottak erre a lehetőségre, ami csökkenthette volna a bezártság érzését. De nem biztonságos, ezt meg kell érteni. A társas érintkezés, a csoportosulás, a közösen használt eszközök nem biztonságosak a jelenlegi helyzetben. Márpedig most az a legfőbb dolgunk, hogy vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra.





Nyomtatás