Pokorni Zoltán

További híreink

Az élhető városi terek iránti igény, valamint a közlekedési szükségletek között gyakran feloldhatatlannak tűnő ellentétek feszülnek, ezek feloldásához pedig sokféle szempont megismerésére van szükség. Ennek jegyében a Budapesti Építész Kamara – egy tervezett programsorozat első állomásaként – konferenciát rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban a kérdéskör XII. kerületi vetületeinek megvitatására. A nyitóelőadást Pokorni Zoltán polgármester tartotta meg.


A polgármester a konferencián arról számolt be, hogy naponta mintegy 400 ezer ember ingázik a főváros és az agglomeráció között. A kimenő és bejövő autóforgalommal ugyanakkor képtelen megbirkózni a budai úthálózat, hiszen itt, ellentétben Pesttel, nem alakult ki a sugaras utak és a körgyűrűk hálózata. A domborzati adottságok miatt a kis, hegyvidéki utak egyáltalán nem alkalmasak az átmenő forgalom levezetésére, ennek ellenére itt próbálnak menekülő utat találni a kerület határain húzódó, állandóan beduguló főutakat – az Alkotás utcát és a Krisztina körutat, illetve a Budakeszi utat és a Szilágyi Erzsébet fasort – kikerülni kívánó autósok.


Pokorni Zoltán szerint az lenne a kívánatos, ha az agglomerációban élők az autóikat már a város határainál letennék, innen pedig közösségi közlekedéssel érnék el a városközpontot. Ennek érdekében P+R parkolókat, valamint védett buszsávokat kellene kialakítani. A Budakeszi úti védett buszsáv építésére azonban, mint megtudhattuk, mindeddig azért nem kerülhetett sor, mert a határoló erdőterületeket felügyelő természetvédelmi hatóságok nem engedélyezték, hogy az utat mindössze négy méterrel kiszélesítsék.


pokorni01

 

A polgármester úgy vélte, hogy a tervezett fővárosi dugódíj nem fogja csökkenteni az agglomerációból érkező autók áradatát mindaddig, amíg nincs más versenyképes közlekedési alternatíva. További problémát jelentene, hogy amennyiben a belső, dugódíjas zóna határát a Krisztina körút – Alkotás utca vonalában húznák meg, akkor a határon kívül eső közeli utcákban, ahol egyes időszakokban már most is 90%-os a parkolóhelyek kihasználtsága, még nehezebb lenne parkolni.

 

Az önkormányzat jelenlegi legnagyobb programja, a Normafa rehabilitációja közlekedési vonatkozásai kapcsán a polgármester kifejtette: céljuk az, hogy ne menjenek fel többen autóval a hegytetőre, ezért újabb parkolási lehetőségeket teremtenének a völgyben, ahonnan látnivalóban gazdag kiránduló utak vezetnének fel a Normafához. A fogaskerekű vasút vonalának meghosszabbítása szintén azt szolgálná, hogy a kirándulóhelyre inkább közösségi közlekedési eszközzel érkezzenek autók helyett.

 

A Hegyvidék központjának fejlesztéséről Pokorni Zoltán elmondta, hogy a MOM Kulturális Központ és környezetének megújítása sikerrel lezajlott, és szeretnék az elkövetkező években tovább bővíteni ezt a sétálásra csábító területet a Böszörményi út átformálásával, ahol növelnék a gyalogos felületeket, valamint csillapítanák, de nem szűntetnék meg az autóforgalmat.

 

Szó esett arról is, hogy a Déli pályaudvar területe komoly városfejlesztési lehetőségeket rejt magában. Ezzel kapcsolatban a polgármester kiemelte: komoly értéknek tekintik, hogy bejön a vasút a városközpontba, ezért nem támogatnák a pályaudvar Kelenföldre telepítését. Azt is látják ugyanakkor, hogy a szerviz és rendező-pályaudvari funkciók kiköltöztetésével jelentős méretű területeket lehetne felszabadítani és új funkciókkal megtölteni. Nem szeretnék, ha kereskedelmi magánberuházás valósulna itt meg, mert az azt a veszélyt hordozná magában, hogy kiszívja az életet a környék kisboltos utcáiból. Ehelyett sokkal jobbnak tartanák, ha például a zöldterületeket tudnák növelni a vasúti területek bevonásával.



Nyomtatás