Pokorni Zoltán

További híreink

Huszti Péter, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem korábbi rektora, az egykori Madách Kamara művészeti vezetője vehette át Pokorni Zoltán polgármestertől „A Hegyvidéki Díszpolgára” kitüntető címet.

„A legnagyobb érzés otthon lenni, otthon érezni magunkat valahol” – mondta a MOM Kulturális Központban rendezett díszpolgáravató ünnepségen Huszti Péter, aki több mint négy évtizede él feleségével, Piros Ildikó színművésznővel a kerületünkben. A művész a munkája kapcsán arról beszélt, fiatalkorában sokat küzdött azzal, hogy „a színház titokzatos, zűrzavaros világában minden a természetnek és a természetesnek az ellentéte, ahol festett a Nap és festett a Hold, ahol hideg tűznél melegszünk, ahol az érzelmek, a szerelem, a féltékenység, a barátság egy különleges álom, luciferi bűbáj”. Ám végül mégiscsak élete része lett ez a „keservesen gyönyörű hivatás”, a színház, ahol az „ajándékba kapott életekkel, sorsokkal” olyan dolgokat tudott elmondani magáról, amelyeket a saját életében talán soha nem mert volna.


„Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében” – idézte Huszti Péter William Shakespeare-t. Ennek szellemében olyan színházat kívánt mindnyájunknak, amely rólunk, nekünk, értünk szól, amely gondolkodásra és önismeretre tanít, erőt és jókedvet ad, boldogságot sugároz. Mindemellett pedig „hinni tanít: magunkban, egymásban, a kimondott szóban, a történetekben”.

„Nem Huszti Péternek van szüksége a díjra, hanem nekünk van szükségünk arra, hogy példaképként tekinthessünk rá” – emelte ki a díszpolgári oklevél átadása alkalmából Pokorni Zoltán polgármester. Hozzátette: az önkormányzat képviselői politikai színezettől függetlenül mindannyian egyetértettek abban, hogy a színművésznek ítéljék oda „A Hegyvidék Díszpolgára” kitüntető címet.


Dr. Tomcsányi János, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa, aki barátként mondott az ünnepségen méltató beszédet, arról szólt, hogy Huszti Péter a színpadon, a katedrán, és a könyveivel is mindig adni akart közönségének. Ő olyan ember, aki „hiteles, hű tud maradni saját magához, az eszméihez, még ha ez néha fájdalmas döntéseket is kíván”.

 



Nyomtatás