Pokorni Zoltán

*

További híreink

Pokorni Zoltán az Együtt konferenciáján a közoktatással kapcsolatos kérdéseket vitatta meg, az ELTE Bibó István Szakkollégium által szervezett panelbeszélgetésén pedig a fiatal értelmiségiek társadalmi szerepvállalását vette górcső alá. A résztvevők nemcsak a problémákról, hanem azok lehetséges megoldásáról is szót ejtettek.

Nemrégiben jelent meg az OECD 2015-ös jelentése, amely a magyar közoktatás helyzetét szemlézte. A szervezet egyebek mellett pozitívan értékelte a tanárképzéssel és a pedagógusbérekkel kapcsolatos reformokat, míg a negatívumok között a szegényebb családokból származó gyerekek oktatáshoz való hozzáférését említette.


Ez képezte az Együtt „Újratervezés – Populista zsákutcák helyett józan középút” című konferenciája oktatásügyi panelbeszélgetésének alapját. A meghívottak egyetértettek abban, hogy még mindig vannak megoldatlan problémák: Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, Pokorni Zoltán polgármester, a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter, Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője és Darvas Ágnes egyetemi docens is elmondta a témával kapcsolatos meglátásait.


„Az oktatási statisztikákból látszik, hogy – bár nem túl markánsak a tendenciák – egyre több gyerek van, aki egyházi vagy magániskolában kezdi meg tanulmányait” – emelte ki Darvas Ágnes. Sok gond van az oktatási rendszerrel; a társadalmi különbségek súlyosságát pedig három alapvető okkal magyarázta Pokorni Zoltán. Elmondta, hogy a jelenlegi iskolarendszer nem hibátlan, de a kormány bátor volt, amiért hozzá mert nyúlni ehhez a problémához. Ugyanakkor szerinte a kisebb, tehát kétszáz fő alatti iskolákon kívül – ahol a reform előtt markánsan öröklődött a továbbtanulási esélytelenség – a nagyobb városok intézményeinek fenntartását vissza lehetne adni az önkormányzatoknak.


A polgármester negatívumnak tartja, hogy kevés az oktatási idő mennyisége. Mint mondta, Magyarországon 600-700 órát finanszíroz az állam minden gyereknek. Ez a szám Németországban 800, míg Amerikában 1100 fölött van. „A magyar jómódú gyerekek is ennyit tanulnak, csak éppen a szülők pénzéből. A tehetősebb családok megvásárolják a sportot, a művészeti képzést, a nyelvet, míg a szegényebbek ezt nem tehetik meg. Persze hogy nyílik a társadalmi olló” – tette hozzá Pokorni Zoltán, aki a módszertani kultúrát tekinti a harmadik hiányosságnak.


Az oktatásüggyel kapcsolatos kérdések az Együtt konferenciáját követően az ELTE Bibó István Szakkollégium által szervezett, „A társadalom háta mögött” elnevezésű programban is előtérbe kerültek. Itt Hiller István, a magyar országgyűlés alelnöke, Pokorni Zoltán, Papp Imre, az ELTE ÁJK tanszékvezetője és Ilyés Márton, a Rajk László Szakkollégium igazgatója a fiatal értelmiségiek társadalmi mobilitással kapcsolatos szerepéről beszélgettek. „Fontos, hogy olyan gyerek is át merje lépni a kulturális küszöböt, akinek nincs diplomával vagy érettségivel rendelkező családtagja – hangsúlyozta a Hegyvidék polgármestere. – A fiatal értelmiségieknek kell beszélgetniük ezekkel a gyerekekkel. Ők azok, akik kedvet adhatnak a szegényebb sorsú kamaszok törekvéseihez, és bizalmat ahhoz, hogy elhiggyék, képesek a továbbtanulásra.”


BM



Nyomtatás