Pokorni Zoltán

*

További híreink

„Gyengéd átmenetek – a családi és intézményes nevelés fordulópontjainak támogatása” címmel országos tudományos konferenciát rendeztek az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán. A tanácskozás nyitóelőadásában Pokorni Zoltán polgármester beszélt a túl korai óvodába és iskolába kerülés hátrányairól, valamint arról, hogyan javíthatná az oktatás hatékonyságát a kilenc évfolyamos egységes alapképzés bevezetése.
„A hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése a hátrányos helyzetű gyermekek intézményes gondoskodás keretei közé terelését szolgálja. Megfelelő családi háttér esetén az óvodába járatás kötelezettsége alól a jegyző a szülők kérésére felmentést adhat” – tájékoztatott előadásában Pokorni Zoltán polgármester, hozzátéve, hogy a Hegyvidéken ezeket a felmentéseket eddig minden esetben megadták, nem kényszerítik arra szülőket, hogy a gyermeküket túl korán adják óvodába. Tapasztalatai szerint sok gyermek nem elég érett ahhoz, hogy háromévesen elkezdje az óvodát, az ő fejlődésüket jobban segítheti, ha tovább maradhatnak otthon.Pokorni Zoltán úgy vélte, hogy az óvodába kerülés folyamatához viszonyítva problémásabb terület az óvoda és az iskola közti átmenet. A jelenlegi törvényi szabályozás rugalmatlanabb a korábbihoz képest, mert míg korábban a szülők kérésére akár nyolc éves korukig is maradhattak a gyerekek az óvodában – ezzel a lehetőséggel egyébként kevesen éltek –, ilyen hosszabbításra ma már csak szakértői bizottság javaslatára van mód. A polgármester véleménye az, hogy ha ebben a korosztályban egyéni felzárkóztatásra van szükség, akkor ezt a feladatot sokkal jobban el tudják látni az óvodák, mint az iskolák.A magyar iskolarendszer súlyos problémájának tartja Pokorni Zoltán, hogy nem járul hozzá a szociális különbségek csökkentéséhez, nem szolgálja a társadalmi mobilitást, hiszen „aki lent volt, az lent marad, aki pedig fent volt, az fent marad”. Megítélése szerint ennek egyik fő oka, hogy más, eredményesebb országokhoz képest nálunk meglehetősen kevés közfinanszírozott idő jut a diákok oktatására; számos fejlesztő foglalkozáshoz, képzéshez csak úgy juthatnak hozzá a fiatalok, ha azokat a szüleik saját zsebből ki tudják fizetni. A polgármester úgy látja, hogy a szükséges plusz időt legjobban úgy biztosíthatnák, ha kilenc évfolyamos, egységes alapképzést vezetnének be nálunk is – merítve a sikeres európai országok, akár a finnek vagy a lengyelek oktatási rendszerének példájából.


Nyomtatás