Pokorni Zoltán

*

További híreink

Negyedik alkalommal rendezte meg regionális konferenciáját a Magyarországi Középiskolai Igazgatók Közhasznú Egyesülete. A Budai Középiskolában megtartott Az igazgatók szerepe a köznevelési törvény tükrében című konferenciát Pokorni Zoltán, mint az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg „A köznevelési törvény hatása” című előadásával.

„Az új típusú működésnek több gyengéje van, mint erénye – szögezte le előadása elején Pokorni Zoltán –, mert kevéssé tudja a gyerekek otthonról hozott kulturális különbségeit kiegyenlíteni.” Pozitívum, hogy a kormány hozzányúlt a szétaprózódott oktatási rendszerhez, hiszen az ország 3200 települése közül több mint 2000 tart fenn iskolát, eltérő lehetőségekkel és eltérő hatékonysággal. A szabad iskolaválasztás előnye, hogy a jó iskolákba középosztálybeli, jól motivált gyerekek jönnek, hiszen érthető okból jó iskolát keresnek a gyereküknek a motivált szülők, az ott maradók, az amúgy is hátránnyal indulók viszont nehezebben fejleszthetők, és ez a rendszerből adódó negatívum, magyarázta a Hegyvidék polgármestere.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, leendő 120 ezer alkalmazottjával túl van azon az optimumon, amit a mai kulturális, közlekedési és egyéb viszonyok között zökkenőmentesen kezelni lehet, s komoly gond az is, hogy normatív szabályokkal csak statikus rendszert lehet irányítani, márpedig az oktatás nem ilyen, mert állandó döntési kényszerben vannak az iskolák igazgatói, ezért óhatatlanul mindig a legsürgetőbb kérdéseket kell megoldaniuk. Amíg az iskolák a négyévenként megválasztott képviselőtestületek fennhatósága tartoztak, biztosak lehettek abban, hogy a kompromisszumokat is vállaló politikusok a problémákra a megoldásokat keresik, ezzel szemben „az apparátusi attitűd szerint a legfontosabb, hogy egyáltalán ne is legyen ügy” – fogalmazott Pokorni Zoltán, majd arról beszélt, hogy a megváltozott teherviselés mennyire megváltoztatja majd az eddigi működést. „900 milliárd forint szükséges a közoktatási rendszer üzemeltetésre, ennek a felét a normatív támogatás adta, másik hányadát pedig a fenntartók, azaz az önkormányzatok fizették egyebek mellett a különböző helyi adóbevételeikből, ingatlan-bérbeadásból, vagy rosszabb esetben hitelből. Az önkormányzati bevételek közül azonban sokat magához vont az állam – figyelmeztetett a polgármester –, így az önkormányzatok forrásai jócskán csökkentek.”

Az ennek megoldását hivatott döntés, vagyis az, hogy az állam a szakmai, tartalmi irányítást, az önkormányzat pedig a működtetést végzi, Pokorni Zoltán szerint belátható időn belül gondokat fog okozni, és elkerülhetetlennek tartja, hogy még ebben az évben a köznevelési törvény néhány korrekcióját végrehajtsák. A továbbiakban szólt arról is, hogy még kérdéses, hogy az iskolák közti színvonalbeli különbséget kiegyenlíteni szándékozó intézkedések mennyire lehetnek hatékonyak, hiszen félő, hogy azok az iskolák, amelyek jól működő – és gazdaságilag stabilabb – önkormányzatok felügyelete alatt működtek, nem veszítenek-e többet mindezzel annál, mint amennyit a hátrányosabb területeken lévő iskolák nyerhetnek. „Feltételezhetően a jó szándék volt a mozgatórugó, a méltányos oktatásra törekvés – mondta a polgármester –, de ez csak plusz forrás rendszerbe kerülésével oldható meg. Ha ezt nem lesz miből előteremteni, a kiegyenlítés anyagi természetű lesz csak, és ez az oktatás színvonalára lesz rossz hatással.”

Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója szerint átláthatatlan adminisztrációs terhek szakadnak az iskolaigazgatók nyakába: „három éve vettük át az általános iskolát, és még mindig tudtunk a végére érni a teljes leltári átadás-átvételnek – mondta, majd annak az aggodalmának adott hangot, hogy a tervezhetőség lehetősége hiányzik az új rendszerből. „A vezetői munka alapja az előrelátó gondoskodás, ez ebben a rendszerben csak teória marad” – hangsúlyozta a hegyvidéki iskolaigazgató, szavait a konferenciát hallgatók teljes egyetértéssel fogadták.





Nyomtatás