„Zavarba ejtő, mondhatnánk kényelmetlenül példamutatót életet élt, nap mint nap szembenézett az általunk elképzelhetetlen nyomor és kilátástalanság szörnyű jeleneteivel. Nem távoli adományozóként könnyített lelkiismeretén, hanem évtizedeken át bírta lelkierővel a jelenlétet Kalkutta nyomornegyedeiben” – mutatta be Pokorni Zoltán Boldog Teréz anyát, akinek szobrát a mai nap avatták fel a Mártonhegyen, a nevét viselő téren.
A kerület polgármestere beszédében kitért rá, hogy Teréz anyát a média sztárrá akarta faragni, de ő minden kitüntetés, minden királyi, elnöki fogadás, Nobel-díj átvétel után makacsul visszatért pártfogoltjai közé. Ugyanakkor – tette hozzá – a média letagadhatatlan javára írható, hogy milliókkal ismertette meg személyét és cselekedeteit, hogy elgondolkodtasson bennünket az önzetlenség, a segíteni akarás egyszerű, hétköznapi természetességéről. Pokorni Zoltán megemlítette, hogy a Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai rendjéhez ma már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik, gyógyító-gondozó munkájukat számtalan önkéntes segíti a világ százötven országában, köztük Magyarországon is.
Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége a szoboravatáson arról beszélt, hogy Teréz anya szeretetről vallott hitvallása mindenki számára példaként szolgál. „Azzal, hogy Teréz anya-szobrot avatunk a jótékonyság nemzetközi napján, mi is hitet teszünk a szociális érzékenység és a kultúrák találkozása mellett” – mondta, majd emlékeztetett Szent Teréz szavaira, miszerint a világban sokan vannak azok, akik egy darabka kenyérre éheznek, de talán még többen vannak azok, akik a szeretetre. Felidézte, hogy a Teréz anya által alapított szerzetesrend hitvallása többek között azt a feladatot tűzte ki célul, hogy segítse az éhes, a ruhátlan, a hajléktalan, a leprás, a béna és a vak embereket, olyanokat, akiket kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket.
Az Albán Köztársaság nagykövete, Mira Hoxha köszöntőjében rámutatott, hogy az ENSZ közgyűlése két évvel ezelőtt magyar kezdeményezésre nyilvánította szeptember 5-ét, Boldog Kalkuttai Teréz anya halálának napját a jótékonyság világnapjává. „E nap célja, hogy tisztelegjen a történelem egyik legnagyobb humanitáriusa előtt, a modern kor egyik legkiválóbb asszonya, az albán nemzet lánya és büszkesége előtt” – jelentette ki a nagykövetasszony. Mira Hoxha beszédének zárásaként köszönetet mondott a Hegyvidéki Önkormányzatnak, Pokorni Zoltán polgármesternek, valamint Fonti Krisztina alpolgármesternek elkötelezettségükért, amiért lehetővé tették a szoborállítást.
Mihályi Gábor szobrászművész alkotását, az Albán Köztársaság és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködésével felállított bronzszobrot Pokorni Zoltán, Lévai Anikó, Mira Hoxha, valamint Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius közösen leplezte le a Boldog Teréz anya téren. A Bürök, az Ormódi és a Kempelen Farkas utca találkozásánál lévő kis teret két évvel ezelőtt nevezték el a béke-Nobel-díjas apácáról.
A szoboravatást követően Almira Emiri zongoraművész, Federica Vinci énekesnő, Rina Kacinari csellista és Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész közreműködésével, a Hegyvidéki Önkormányzat, valamint albán, az olasz és koszovói nagykövetség támogatásával jótékonysági koncertet szerveztek a MOM Kulturális Központban a kerületi Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája megsegítésére.
A koncerten megjelenteket Fonti Krisztina köszöntötte, aki bevallása szerint mindig is nagy tisztelője volt Teréz anyának, csodálta a kis, törékeny asszony végtelen erejét és lelki nagyságát. Az alpolgármester úgy vélte, nem véletlen, hogy ez a csodálatos asszony éppen itt, Kelet- és Nyugat-Európa határvidékén született, hiszen – mint fogalmazott – „mi itt a világnak ezen a részén magunkénak vallhatjuk a nyugati civilizáció örökségét, a kereszténység tanítását a könyörületességről, a szegények, a gyengék gyámolításáról, ugyanakkor a történelem viharai nyomán sokkal inkább tudjuk, mit jelent a nélkülözés, a túlélésért folytatott küzdelem.”