Pokorni Zoltán

További híreink

A jótékonyság nemzetközi napján szobrot avattak Boldog Teréz anya tiszteletére a róla elnevezett téren. A szentet ábrázoló alkotást Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, Mira Hoxha, Albánia nagykövetasszonya, Pokorni Zoltán polgármester, valamint Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius leplezte le ünnepélyes keretek között.

„Zavarba ejtő, mondhatnánk kényelmetlenül példamutatót életet élt, nap mint nap szembenézett az általunk elképzelhetetlen nyomor és kilátástalanság szörnyű jeleneteivel. Nem távoli adományozóként könnyített lelkiismeretén, hanem évtizedeken át bírta lelkierővel a jelenlétet Kalkutta nyomornegyedeiben” – mutatta be Pokorni Zoltán Boldog Teréz anyát, akinek szobrát a mai nap avatták fel a Mártonhegyen, a nevét viselő téren.

A kerület polgármestere beszédében kitért rá, hogy Teréz anyát a média sztárrá akarta faragni, de ő minden kitüntetés, minden királyi, elnöki fogadás, Nobel-díj átvétel után makacsul visszatért pártfogoltjai közé. Ugyanakkor – tette hozzá – a média letagadhatatlan javára írható, hogy milliókkal ismertette meg személyét és cselekedeteit, hogy elgondolkodtasson bennünket az önzetlenség, a segíteni akarás egyszerű, hétköznapi természetességéről. Pokorni Zoltán megemlítette, hogy a Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai rendjéhez ma már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik, gyógyító-gondozó munkájukat számtalan önkéntes segíti a világ százötven országában, köztük Magyarországon is.

Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége a szoboravatáson arról beszélt, hogy Teréz anya szeretetről vallott hitvallása mindenki számára példaként szolgál. „Azzal, hogy Teréz anya-szobrot avatunk a jótékonyság nemzetközi napján, mi is hitet teszünk a szociális érzékenység és a kultúrák találkozása mellett” – mondta, majd emlékeztetett Szent Teréz szavaira, miszerint a világban sokan vannak azok, akik egy darabka kenyérre éheznek, de talán még többen vannak azok, akik a szeretetre. Felidézte, hogy a Teréz anya által alapított szerzetesrend hitvallása többek között azt a feladatot tűzte ki célul, hogy segítse az éhes, a ruhátlan, a hajléktalan, a leprás, a béna és a vak embereket, olyanokat, akiket kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket.

Az Albán Köztársaság nagykövete, Mira Hoxha köszöntőjében rámutatott, hogy az ENSZ közgyűlése két évvel ezelőtt magyar kezdeményezésre nyilvánította szeptember 5-ét, Boldog Kalkuttai Teréz anya halálának napját a jótékonyság világnapjává. „E nap célja, hogy tisztelegjen a történelem egyik legnagyobb humanitáriusa előtt, a modern kor egyik legkiválóbb asszonya, az albán nemzet lánya és büszkesége előtt” – jelentette ki a nagykövetasszony. Mira Hoxha beszédének zárásaként köszönetet mondott a Hegyvidéki Önkormányzatnak, Pokorni Zoltán polgármesternek, valamint Fonti Krisztina alpolgármesternek elkötelezettségükért, amiért lehetővé tették a szoborállítást.

Mihályi Gábor szobrászművész alkotását, az Albán Köztársaság és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködésével felállított bronzszobrot Pokorni Zoltán, Lévai Anikó, Mira Hoxha, valamint Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius közösen leplezte le a Boldog Teréz anya téren. A Bürök, az Ormódi és a Kempelen Farkas utca találkozásánál lévő kis teret két évvel ezelőtt nevezték el a béke-Nobel-díjas apácáról.

A szoboravatást követően Almira Emiri zongoraművész, Federica Vinci énekesnő, Rina Kacinari csellista és Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész közreműködésével, a Hegyvidéki Önkormányzat, valamint albán, az olasz és koszovói nagykövetség támogatásával jótékonysági koncertet szerveztek a MOM Kulturális Központban a kerületi Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája megsegítésére.

A koncerten megjelenteket Fonti Krisztina köszöntötte, aki bevallása szerint mindig is nagy tisztelője volt Teréz anyának, csodálta a kis, törékeny asszony végtelen erejét és lelki nagyságát. Az alpolgármester úgy vélte, nem véletlen, hogy ez a csodálatos asszony éppen itt, Kelet- és Nyugat-Európa határvidékén született, hiszen – mint fogalmazott – „mi itt a világnak ezen a részén magunkénak vallhatjuk a nyugati civilizáció örökségét, a kereszténység tanítását a könyörületességről, a szegények, a gyengék gyámolításáról, ugyanakkor a történelem viharai nyomán sokkal inkább tudjuk, mit jelent a nélkülözés, a túlélésért folytatott küzdelem.”



Nyomtatás