„Az az igazi élvezet, amikor az él vezet” – ezzel a síelő berkekben jól ismert mondással kezdte beszédét Schmidt Ádám. Szerinte az első síelés után mindenki egyetért ezzel a kijelentéssel, hiszen ez egy olyan sport, amit nagyon könnyű megszeretni.
A sportért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy a kormányzat egyik fontos célkitűzése a sportnemzetből sportoló nemzetté válás megvalósítása, ezért is támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami közelebb hozza az emberekhez a mozgást, a sportolást az év bármely szakában. A versenyszintű sítudáshoz persze kellenek edzők, tehetséggondozás, no meg megfelelő infrastruktúra. Utóbbival jól állunk, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ma már hazánkban is egyre több helyszínen lehet űzni ezt a rendkívül népszerű sportágat. És, bár az évszázados síhagyományokkal rendelkező országokat még nem sikerült utolérni, de a sportág hazai fejlődése szemmel látható.

Nem véletlen, hogy a nemrég bemutatott új sportfejlesztési programban a nyári mellett a téli sportágak szövetségeit is megszólították. Ezek a sportágak is helyet kaptak az egyes kategóriákban. A besorolás alapján a sí és snowboard esetében a következő két ötkarikás ciklusban szeretnék, ha a versenyzők kvótákat szereznének.

Schmidt Ádám megemlítette, hogy a Vasas SC Síszakosztálya 70 évvel ezelőtt alakult meg, a síház pedig 1974 óta üzemel a Normafán. Szolgálja a klub északi sírészlegének élsportolóit és biztosít sportolási lehetőséget több ezer gyermek számára. Közel 50 év elteltével elengedhetetlenné vált az épület rekonstrukciója, ami másfél év alatt valósult meg.

„Úgy gondolom, ez egy gyönyörű karácsonyi ajándék a Vasas családnak, a klub kötelékében munkálkodó szakembereknek és versenyzőknek, továbbá a Normafára látogatóknak” – zárta beszédét az államtitkár.

1892-ben itt született a magyar sísport, amikor két lelkes sportoló először a Vérmezőn próbálkozott meg a síeléssel – azaz csatolt akkori nevén lábszánkót – majd nagyobb lejtőt keresve a Normafán végre valóban hódolhattak a síelés örömeinek – hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán, majd arról beszélt, hogy nem messze innen volt telke a Sigray családnak, ahol az első rövid lesiklóversenyt is rendezték a Normafán. Ezért is nevezte el az önkormányzat a mostani büféknél lévő területet Sigray Antal grófról.

A polgármester elárulta, hogy rengetegen tanultak meg sízni a Normafán, ő viszont nem tartozott közéjük, ám sokat járt ide később a felvonós pályára.

„Azon vagyunk, hogy ne csak a szánkópálya és a sífutópálya, hanem idővel a lesiklópálya is elkészüljön. Ez egy közös ügy, hisz egy évben több mint 1 millió 200 ezer ember jön ide. Nekik szól a Normafa megújításának programja, amivel szerencsénk van, mert volt időnk szép lassan, apránként előre menni. Kevés ilyen fejlesztés létezik, mert általában mindenki be van kényszerítve a négyéves kormányzati ciklusokba, mi viszont lépésről, lépésre haladhatunk, így nem építünk túl nagyot, túl sokat, csak annyit, amit fel is tudunk tartani” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, aki szerint ebbe a folyamatba nagyszerűen beleillik a síház, ami pont akkora, amekkorára szükség van.

Fürstner József köszöntőjét azzal kezdte, hogy a magyar sísport végre visszatérhetett szülőhelyére, a Normafára. Az idén alapításának 110. évfordulóját ünneplő Magyar Sí Szövetség elnöke kifejtette, hogy a síház emblematikus helyszíne a magyar sízésnek ezért is jár köszönet a Vasasnak, hogy sokat tett az épület megőrzéséért és megújításáért.
„Amikor ezt az új létesítményt látjuk, visszatér az emlékezetünkbe az olajkályha és a viasz illata, ami hozzátartozott egykor az itteni sífutó élethez” – elevenítette fel emlékeit Fürstner József.

A Vasas Sí Szakosztályt vezető Tóth Etre úgy látja, hogy az egész magyar sísport számára meghatározó a síház újjáépítése. Mert visszahozza a lehetőségét annak, hogy az északi és alpesi szakág nemzetköz szinten is visszatérjen az őket megillető helyükre. Ahogyan fogalmazott, egykor több sípálya, síugró sánc működött itt, a Normafa programmal sok minden újra megvalósulhat. E mellett kitért arra is, hogy a fejlesztés nemcsak a versenyzőket, hanem a hobby sportolókat is kiszolgálja. A szakember egy nagyszerű eredményről is beszámolt. Elmondta, hogy a Vasasos Tóth Zita nemcsak olimpián indulhatott, hanem a világranglista 80. helyén áll jelenleg, ami magyar sportolónak most először sikerült.

Markovits László kifejtette, hogy a 2016-ban indult létesítményfejlesztési programjuk utolsó állomásához értek a síház rekonstrukciójával, mostanáig több mint 15 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a Vasas által használt és vagyonkezelt állami tulajdonú létesítményekben. A Vasas SC elnöke köszönetet mondott a kormányzatnak a támogatásért, valamint mindazoknak, akik elősegítették a beruházások létrejöttét.

Hozzátette: mintegy 2000 bajnoki cím, számos téli olimpikon és sok ezer sportoló gyermek fémjelzi az 1952-ben alapított síszakosztály munkáját. Az alapokat a legendás Beták Imre tette le, az utóbbi évtizedekben pedig Holló Miklós, Rosivall Zoltán, Lednyiczky Zsigmond, Fazakas Mónika és mások kitartó munkája tartja életben a szakágat.
Az ünnepélyes megnyitó végén a piros-kék szalagot a meghívott vendégek, köztük a Vasas SC életműdíjas sílegendái, Benjamin Józsefné, Lednyiczky Zsigmond, Rosivall Zoltán és Holló Miklós, az aranygyűrűs Fazekas Mónika és a téli olimpikon Tóth Zita vágták át.

A Hegyvidéki Önkormányzat 2016 őszén indította el rendelő-felújítási programját, melynek köszönhetően tizenkét helyszínen, tizenhat felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő újulhatott meg. A projekt fókuszában a korszerűsítés mellett az egységes megjelenés, a betegbarát hangulat és az akadálymentes környezet megteremtése állt. A négyéves beruházás utolsó állomása a Szilágyi Erzsébet fasor 18. szám alatti épület volt. Az itt üzemelő gyermekorvosi rendelővel kapcsolatos munkálatok két évvel ezelőtt értek véget, a felújítás összköltsége bruttó 134 577 654 Ft volt, melyet az önkormányzat az Egészséges Budapest Program támogatási forrásából valósított meg. A korszerűsítés során a nyílászárók, a vizesblokkok, a burkolatok, a felületképzések, az elektromos- és a fűtési hálózat, valamint a gépészezi rendszerek is megújultak, a 212 m²-es terület racionalizálásával a rendelők tere átjárhatóbb és kihasználhatóbb lett, valamint akadálymentes illemhelyeket is sikerült kialakítani. A váróteremben új padok és asztalok szolgálják a betegek komfortját. „A háziorvosi rendelőben négy gyermekorvos és kilenc védőnő praktizál, akik mintegy 8000 hegyvidéki családot látnak el. Nagy öröm számunkra, hogy a kicsik is vidám környezetebe érkezhetnek szüleikkel, nagyszüleikkel. Az átalakításnak köszönhetően most már a fertőző betegek, az egészséges páciensek és a tanácsadásra érkezők is külön bejáraton jöhetnek az elkülönített vizsgálatokra” – beszélt a részletekről Fonti Krisztina alpolgármester.

A komplex felújítási projekt második, és egyben utolsó fázisaként az emeleten, 226 m²-en négy háziorvosi praxis számára rendelő, fektető váró és kiszolgáló helyiséget alakítottak ki, de itt működhet a Hegyvidéki Betegirányítás diszpécserközpontja is, amely jelentősen hozzájárul az ellátás gördülékeny működéséhez. Az új, akadálymentes felnőtt háziorvosi rendelő bruttó 379 723 319 Ft-ból jöhetett létre, melyet az önkormányzat saját forrásból, valamint az Egészséges Budapest Program során elnyert 300 millió Ft-ból finanszírozott.

A Pannonterv Kft. tervei alapán megvalósult kivitelezés részeként megújult a tető, a teljes héjazat és az ereszcsatorna, a műemlékvédelmi épület homlokzati díszítőelemeit rekonstruálták, a faszerkezetű ablakokat pedig korhű nyílászárókra cserélték, de a gépészeti, illetve elektromos hálózatot is korszerűsítették. Az épület előtt négy parkoló kapott helyet, az akadálymentes közlekedés érdekében személyfelvonó szolgálja a mozgáskorlátozott betegeket. „Az egykor vámházként működő, a kerület határán álló épület nagyon komoly történelmi múlttal rendelkezik, ezért nagyon örülünk annak, hogy értékként újulhatott meg” – mondta Nagy Gergely műemlékvédelmi építész, aki szakértő csapatával korábban a Zugligeti Általános Iskolát is felújította.

„Minden háziorvosi rendelőnk egységes, derús, skandináv stílusú arculatot kapott. A gyermek és felnőtt betegek most már megnyugtató környezetben látogathatják orvosaikat” – emelte ki Pokorni Zoltán, aki arra is kitért, hogy a rendelők felújítása közül a Szilágyi Erzsébet fasor 18. szám alatti épületre a legbüszkébbek. „A legnehezebb és a legdrágbb projekt volt, hiszen valójában egy fontos műemlék épületet újítottunk fel, amiben szinte mindent cserélni kellett. Azt gondolom, sikerült megvalósítanunk az elképzeléseinket: a földszinten és az emeleten is kellemes hangulatú rendelőkbe érkezhetnek a páciensek. S bár itt vagyunk Buda egyik legforgalmasabb csomópontjánál, a háromrétegű üvegablakoknak köszönhetően a külső zajból semmit nem lehet hallani” – jegyezte meg a polgármester, aki a kihívásokról is mesélt lapunknak. „A Hegyvidék mind a tizenhat háziorvosi rendelőjét korszerűsítettünk. Nem volt egyszerű, de sikerült megoldanunk, hogy a felújítások ellenére az orvosok és a védőnők zavartalanul tudják fogadni a betegeiket. A költözések során az optimális munkafeltételeket is szem előtt kellett tartanunk. Embert próbáló feladat volt, hat év alatt jutottunk a végére, de úgy gondolom, megérte, elégedettek vagyunk a végeredménnyel!” – emelte ki a polgármester.

„Örülünk az új helyszínnek! Korábban egy szobában, váltásban dolgoztunk a kollégákkal, itt viszont saját rendelőnk lehet, ráadásul a betegeket is jóval kellemesebb környezet várja” – osztotta meg véleményét dr. Kenyeres Zsuzsanna felnőtt háziorvos, aki közel harminc éve praktizál a Hegyvidéken.