Pokorni Zoltán

*

További híreink

Sajnálkozás és hárítás - ha őszinték vagyunk magunkhoz, az „egészséges többség” általában így viszonyul a fogyatékos emberekhez. Pedig az ő külön, sajátos világukban is vannak örömre okot adó dolgok. Például azoknak a fogyatékos gyermekeknek, akik a Gyógypedagógiai Intézmények Fővárosi Kulturális Fesztiválján találkoznak egymással évről-évre, és mutathatják be a hosszú hónapok alatt begyakorolt produkcióikat.

„Az biztos, hogy ez a kulturális fesztivál, valami olyasmit szólított meg, olyasmit érintett, amely létezik igényként a gyerekek, pedagógusok és szülők lelkében, különben nem tudott volna az elmúlt negyvenhárom évben talpon maradni - mondta Pokorni Zoltán a fesztiválon résztvevőket köszöntve. - Én személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a fesztivál huszonegy éve itt, a Hegyvidéken a Gennaro iskolában valósul meg, még akkor is, ha az iskola főváros kezdeményezésére létesült. Nagyon köszönjük azoknak a nevelőknek, pedagógusoknak, akik ezt a felkészítő munkát elvégezték, és rávették a gyerekeiket, tanítványaikat arra, hogy merjenek belevágni, ne legyenek kishitűek és gyávák, mert sikerülni fog. Ha találunk egy pontot, amiben sikeresek vagyunk, amiben boldogságunkat leljük, akkor az ott nyert önbizalom, büszkeség, öntudat képes átformálni az egész személyiségünket és képes kihatni mindenre. A mi dolgunk az, hogy megtaláljuk azt az egy fix pontot, amelyben egy gyermek sikeres tud lenni, és úgy érzi, hogy abban le tud tenni valamit az asztalra. A mai rendezvény azért nem pótolható mással, mert olyan fix pontokat hoz létre kinek-kinek a lelkében, amin keresztül be tudják mozdítani az egész személyiségüket, az egész világukat.”

A Hegyvidék polgármestere, aki évről-évre ellátogat a rendezvényre mindig is hangoztatta: egy olyan fesztivál, amely hosszú évek óta támogatókat talál, és amelyre a gyermekeket felkészítő pedagógus kollégák nem kevés időt és energiát hajlandóak szánni, az a rendezvény bebizonyította, hogy szükséges és működő program. Olyan esemény, amely a résztvevő gyermekek számára motiváló eszközt és alkalmat jelent arra, hogy legyen mire készülniük, legyen minek örülniük, és megtapsolhassák a társaikat. Olyan esemény, amelyen a gyógypedagógus kollégák eltanulhatják egymástól, hogy ki hogyan készíti fel a saját gyermekeit, amelyet – a „fesztivál” szó igazi értelmében – mindenki ünnepként él meg, és amelyen felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát.

A Gyógypedagógiai Intézmények Fővárosi Kulturális Fesztiválja 1974-ben indult útjára a fővárosi gyógypedagógiai intézményekben tanuló, sajátos nevelési igényű tanulók számára. A rendezvényen az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos, a vak és gyengénlátó, a siket és nagyothalló, a mozgásfogyatékos- kerekes székes, a halmozottan sérült, az autizmus spektrumzavarral, vagy súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartásszabályozási zavarral élő gyermekek mutatják be művészeti produkcióikat. Míg az első évben 6 iskola szerepelt 10 gyermekkel, mára a főváros majd’ mindegyik gyógypedagógiai iskolája részt vesz rajta, s idén 650 diák készült fel öt művészeti ágban. Ezen öt ág a zene (énekkar, kamarakórus, énekszóló, hangszeres zene, zenekar, szólóhangszer), vers- és prózamondás, színpadi játék (mese-, dramatikus és népi játék), bábozás és tánc.

„Negyvenhárom év bizony, emberi életkorban is hosszú – kezdte köszöntőbeszédét - vallja Ammerné Nagymihály Emília, az eseménynek otthont adó Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium igazgatónője. - Sok évvel ezelőtt elgondolkodtam azon, hogy mitől olyan különleges ez a fesztivál, és rájöttem, hogy mitől az. Tőletek különleges, gyerekek, akik benne szerepeltek. Látjuk az örömöt az arcotokon és a szemetekben, amikor egy-egy produkciót előadtok. Amikor ti felléptek és mi nézzük, akkor úgy érezzük, hogy a lelketek szólal meg egy-egy előadásban, és bizony mindegyikőtök lelke egytől-egyig gyönyörű. Ez ad nekünk erőt ahhoz, hogy minden évben újra megszervezzük.”

A fővárosi iskolák mellett minden évben eljönnek a bakonyoszlopi gyermekotthon tanulói, idén először pedig a martonvásári testvériskola tanulói is részt vettek a rendezvényen, ahol a szereplő tanulók arany, ezüst és bronz fokozatú oklevelet, emléklapot, valamint tárgyjutalmat kapnak, a csoportos műsorszámokat közös tárgyjutalommal díjazzák, és minden fellépő napját megédesítik egy tábla csokoládéval.


 



Nyomtatás