Áder János kitért a 2009-es EP-választások fontosságára, amely egy korszak lezárását, vagy a lezárás egyik fontos állomását jelentheti, majd sorra vette mindazokat az indokokat, amelyekkel a balliberális oldal magyarázni próbálja hosszú évek tehetetlenségét, s ezután mindent a gazdasági válságra fogni. Áder János statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Magyarország visszaesése a fontos mutatók mindegyikében nem a válsággal kezdődött, ahogy azt a szociálliberális kormány láttatni szeretné, hanem az ország szabadesése már 2003-ban megkezdődött. Az államadósság és a munkanélküliség az Orbán-kormány négy éve alatt csökkent, majd az azt követő időszak óta folyamatosan nő, olyannyira, hogy a visegrádi országok közül Magyarország az első helyről sereghajtóvá esett vissza. A munkanélküliség tekintetében Gyurcsány Ferenc választási programjában ugyanaz a négyszázezer munkahely megteremtése szerepelt, amit már a 2002-es kampányban is elsütöttek egyszer, és végrehajtása természetesen azóta sem sikerült, csakúgy mint az euró bevezetése, amelyet 2003. júniusában a Népszabadság is – egy kormánydöntés alapján – reálisnak látott bevezetni 2008. január 1-től.

Mindannyian érezzük, és különösen azok, akik valutában adósodtak el, hogy bizony ez sem sikerült. A Fidesz kiváló előjelekkel néz az európai parlamenti választások elé, hiszen a „kis Moszkvaként” is emlegetett Pécsett az időközi polgármester választáson meggyőző fölénnyel nyert a polgári oldal. Azonban ez nem szabad, hogy elbizakodottá tegyen bennünket, mivel sokan EU-szkeptikussá váltak, de az ő szavazataik is sokat jelenthetnek június 7-én, amely az utolsó lehetőség arra, hogy a polgári oldal alkotmányos eszközökkel kényszerítse ki az előre hozott választások megtartását, és a következő években ne hagyjunk bent három és fél milliárd eurót a nekünk szánt pénzekből, mint ahogy a Gyurcsány-Bajnai duett tette, teszi azt. A Fórum zárásaként Áder János ismételten kiemelte a június 7-i választás fontosságát, mondjunk véleményt, menjünk el szavazni. Tegyük ezt meg valamennyien!