„Több mint száz éve síelnek itt a budapestiek, ám bő két évtizede nincs gazdája a pályáknak. Ennek ellenére egy-egy havas napon ellepik a sportolni vágyók a lejtőket, ilyenkor akár 10-15 ezer ember is feljön a hegyre. A környék más időszakokban is sokakat vonz, a Margitsziget után ez a második legnépszerűbb zöldterület a városban” – ismertette a polgármester a Normafa használatával kapcsolatban a legfontosabb körülményeket. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: noha az emberek parkként használják a területet, az jogilag erdőnek minősül, ezért nem épülhetett ki a látogatókat kiszolgáló infrastruktúra. A szükséges jogi, pénzügyi támogatást azonban most, a kormánnyal kötött megállapodás értelmében megkapja az önkormányzat a környék fejlesztéséhez.

A polgármester elmondta, hogy a fejlesztés nyomán a főváros legnagyobb parkja jön létre a Normafa, az Erzsébet-kilátó, a Libegő alsó végállomása és a zugligeti Fácános által határolt, több mint 300 hektáros területen. A fejlesztések során fokozott figyelmet kell fordítaniuk a természeti értékekre, az erdő ugyanis védett, Natura 2000-es terület. Az elkövetkező hónapok feladata a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, továbbá a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. Ezek mellett egy arculati pályázatot is ki fognak írni, hogy egységes és a tájba illeszkedő módon valósuljanak meg a fejlesztés egyes elemei. A pontos költségek csak a tervek részletes kidolgozását követően lesznek ismertek; az előzetes becslések szerint a sportcélú fejlesztések összköltsége körülbelül 5 milliárd forint, míg a közlekedési beruházásokra 15-20 milliárd forintot kell majd költeni. Pénzügyileg az Európai Unió következő hétéves költségvetésére, valamint állami forrásokra támaszkodnának. A polgármester szerint amennyiben idén megszerezik az összes szükséges engedélyt, az érdemi munka már a jövő év elején elkezdődhet, így 2015 végére a projekt több fontos eleme is megvalósulhat.

A közlekedési beruházások költségeinek legnagyobb részét a fogaskerekű vasút vonalának meghosszabbítására és korszerűsítésére fordítanák – tudtuk meg Pokorni Zoltántól. Mint kifejtette, a fogast a Széchenyi-hegytől továbbvezetnék a Normafáig, a lenti végállomás pedig nem a Városmajornál, hanem a Széll Kálmán téren lenne. A pálya átépítésével, korszerűbb szerelvényekkel a Széll Kálmán téri metrómegállótól nagyjából 15 perc alatt fel lehetne jutni fogassal a Normafához. Megújítanák a Libegőt is – például alkalmassá tennék kerékpár szállítására –, emellett a parkolási lehetőségeket is bővítenék a Normafa környékén, valamint a Harangvölgy közelében, a Fácánosnál.

A sportcélú fejlesztések kapcsán Vincze P. Márton arról számolt be, hogy a normafai sípályánál, valamint az Anna-rét alatt kezdődő, úgynevezett egyetemi lejtőn egy-egy csúszó, azaz csákányos liftet alakítanának ki, melyek síszezonban működnének, míg a Normafa és a Harangvölgy között négy évszakos ülőliftet építenének, melyre a Mátyás király útnál is fel lehetne szállni. Bobpálya is készülne a környéken – ennek pontos helyszínéről még zajlanak az egyeztetések. A downhill-kerékpárosok számára a Libegő mellett alakítanának ki pályát annak érdekében, hogy legyen egy hely, ahol a biciklisek szabályozott körülmények között száguldozhatnak. Felújítanák a Jánoshegyi utat, hogy azon a kerekes székesek, illetve a babakocsit toló szülők is könnyebben közlekedhessenek. Az út szélein rekortán borítású pályát építenének a futóknak. A miniszterelnöki megbízott megemlítette azt is, hogy a látogatók biztonsága érdekében térfigyelő kamerákat telepítenének, télen pedig pályarendőrséget kívánnak működtetni a sípályákon, hogy megelőzzék a baleseteket.

Váczi János alpolgármester blogbejegyzése itt olvasható.