„Nem fontolgattak semmit, hanem nekivágtak, és megcsinálták március 15-ét egy verssel és egy pár csörömpölő jurátuskarddal. S mi most is ebből élünk” – idézte Mikszáth Kálmán márciusi ifjakról írott sorait Gulyás Gergely a kerületi megemlékezésen. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a bátorság, a hazaszeretet, a jó cél és a nemes szándék megsokszorozza az erőt: a márciusi ifjak „egy verssel és egy pár csörömpölő jurátuskarddal” írtak történelmet, amely úgy illeszkedett az Európa több országában forradalmakat eredményező szabadságvágy megnyilvánulásainak sorába, hogy a legáldozatkészebb, a legbátrabb és a legtovább kitartó volt azok közül.

Gulyás Gergely szerint 1848 legfőbb üzenete, hogy „nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai”. Meggyőződése, hogy az igazság követelése a szabadság iránti vágyat is magában foglalja, ez azonban „egyirányú út, mert a szabadság nem feltétlenül hozza el az igazságot, de az igazság rabságban nem juthat érvényre”.

Az Országgyűlés alelnöke szólt arról is, hogy ma hazánk szabad és független államként az európai közösség tagja, és az európai nemzetek közötti együttműködés szükségessége akkor sem vitatható, ha az együttműködés mai intézményrendszere és működése gyakran jogos felháborodásra ad okot. E felháborodást azonban, mint fogalmazott, „nem az együttműködés tényével, hanem a valóban létező hibákkal kell szembe fordítani”.

„A forradalom legfőbb céljának, a szabadságnak természetes és hasznos része a politikai vita” – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki úgy véli: ha van bennünk elegendő belátás, akkor a vitákban felsorakoztatott érvek méltányos értékelése jobb megoldásokra ösztönöz. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közéleti vita alapja és kiindulópontja nem lehet más, mint hogy mi Magyarország érdeke, mi a nemzeti érdek.

„A nemzet azokat őrzi meg még évszázadok után is emlékezetében, akik akár saját személyes vagy közösségi érdekeikkel szemben is a döntő pillanatokban a nemzet egészének szolgálatába álltak, akkor is, ha ezért az adott korban nem köszönet járt, hanem hátratétel, sokszor szenvedés jutott osztályrészül – zárta gondolatait az Országgyűlés alelnöke. – Rájuk emlékezve magunkat is emlékeztetnünk kell, hogy a földi élet véges és egy nemzet történetében nem az az örök, ami önös, hanem ami önzetlen.”

Az ünnepi beszédet követően Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester két személynek adta át az önkormányzat képviselő-testülete által adományozott Hegyvidéki Közösségépítő Díjat: elismerésben részesült Kövesdiné Martin Nóra, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület egyik alapítója és a kerületi német nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint Woynárovich András, a Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület alapítója, elnöke. Az önkormányzat vezetői dr. Schillinger Erzsébetet, a Hegyvidék újság főszerkesztőjét is köszöntötték, aki a főváros Csengery Antal-díját kapta meg a magyar sajtó napja alkalmából.

A „XII. kerület Sportjáért” pályázat díjait tizenketten vehették át, három kategóriában. A 18 év alattiak kategóriájában – akik korosztályos nemzetközi és országos bajnokságon 1–3. helyezést értek el, emellett az iskolában is kiválóan teljesítenek – emlékplakettet kapott Bácskai Sára Luca rövidpályás gyorskorcsolyázó, Gárdonyi Csilla Dóra tájfutó, Geiger Richárd szörföző, Juhász Ármin sakkozó, Kercsó Zsófi szinkronúszó, Oravecz Kinga floorball versenyző, Széles Nóra akrobatikus rock and roll versenyző és Takács Liliána úszó. A 18 év felettiek kategóriájában Balogh Evelin atlétát és Bartha Boglárka kempo versenyzőt, míg a kerület sportjáért kiemelkedően sokat dolgozó edzők, sportvezetők és testnevelők közül Czár Krisztiánt, a Németvölgyi Általános Iskola testnevelő tanárát és a Hegyvidéki Úszóiskola oktatóját, valamint Márkus Emesét, a Megathlon Sportegyesület alelnökét, az egyesület úszóiskolájának vezetőjét jutalmazták.

Jutalmakat adtak át azoknak a gyerekeknek is, akik kiválóan szerepeltek a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria által kiírt 1848-as pályázatokon. Az óvodások számára meghirdetett kokárdakészítő versenyen Deák-Molnár Dórát, Lendvai Bátort, Ujfalusi Rékát (I. helyezés – Süni Óvodák), Horváth Adélt (II. helyezés – KIMBI Óvoda), Markovits Annát (III. helyezés – Mackós Óvoda), valamint Szabó Zete Zalánt (különdíj – KIMBI Óvoda) díjazták. A diákok esszéíró pályázatán Mészáros Ákos Balázs (I. helyezés – Virányos iskola), Geiger Balázs (II. helyezés – Tamási iskola) és László Gergő (III. helyezés – Zugligeti iskola) részesült elismerésben.

A szokásokhoz híven a hegyvidéki gyerekek voltak a főszereplői a március 15-ei ünnepi műsornak: a zugligeti óvodások a Verbuválás, a Virányos iskola felső tagozatosai pedig az Örömünnep ez a nap című produkciójukat mutatták be, nagy sikerrel. Az előadásokat követően a MOM Kulturális Központ előcsarnokában a Buda Folk Bank muzsikált.

A megemlékezés zárásaként a résztvevők átvonultak a Gesztenyés kertben található ’48-as emlékoszlophoz, ahol a pártok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházközségek, iskolák, művelődési intézmények, lokálpatrióta és hagyományőrző szervezetek, továbbá a rendőrség és a polgárőrség képviselői helyezték el az emlékezés virágait. A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Pokorni Zoltán polgármester, valamint Fonti Krisztina és Kovács Lajos alpolgármesterek koszorúztak.