„Abba nőttünk bele, hogy Cseh Tamás és Bereményi Géza dalait idézgetjük az almaszedő táborban a fa tetején ordibálva, vagy este sörözgetés közben. A mi korosztályunk érzéseit, bánatait, a koszlott falakat és a dohánymorzsás zakózsebeket az ő szemén keresztül láthatjuk” – osztotta meg Pokorni Zoltán a díjazott életművével kapcsolatos személyes benyomásait. A kerület polgármestere úgy vélte: ritka szerencse, hogy Bereményi Géza Cseh Tamás személyében rátalált egy olyan énekesre, aki rendkívüli átéléssel tette magáévá gondolatait, érzéseit. A díszpolgári cím kapcsán Pokorni Zoltán azt hangsúlyozta: „szükségünk van arra, kibéleljük a Hegyvidéket, a mi közösségünket azzal a jóleső érzéssel, hogy lám-lám, milyen kiváló emberek élnek itt közöttünk.”

„Itt a lakóhelyed” – mondta Kálomista Gábor filmproducer, a Thália Színház menedzserigazgatója kollégájának és barátjának, Bereményi Gézának, az általa írt felejthetetlen,Budapest című dalszövegére reflektálva. Mint fogalmazott, Bereményi lakóhelye elsősorban szűkebb lakókörnyezete, a Hegyvidék, de otthon érzi magát Budapesten, az országban, sőt, Közép-Európában is. A filmproducer szerint Bereményi Géza polgár a szó legigazibb értelmében: „okos, művelt, humánus, kétkedő, szellemileg független és elkötelezett, olyan, aki felelősséget vállal másokért”.

Az író a kitüntetése alkalmából rendezett ünnepségen arról beszélt, hogy a Hegyvidék egy olyan hely, ami fontossá vált az életében. Gyerekkorától kezdve rengeteg helyen élt, egyik helyről a másikra költözött. Huszonnyolc albérletben lakott, ebből huszonhét Pesten volt. Az első budai albérletét a Villányi útról nyíló Ábel Jenő utcában találta meg, ahol a lengyel hercegnői származású Lujzi néninél lakott. „Akkor kaptam rá Budára, s éreztem meg a különbséget Buda és Pest között” – mesélte a művész.

Felesége kezdeményezésére, két gyermekével tizenhat évvel ezelőtt költözött a XII. kerületbe, a Böszörményi útra, innen szintén a felesége ösztönzésére költöztek át a Maros utcába. „Három olyan lakhelyem volt, ahol fákra lehetett látni: a Lujzi nénié, a Böszörményi úti és ez, a Maros utcai” – érzékeltette a kitüntetett a pesti és a budai otthonai közti különbséget.

A szerző szerint a genius loci, azaz a hely szelleme írói munkájában is tetten érhető. Nemrégiben befejezett regénye kapcsán sokat gondolkodott azon, miért érzik úgy az olvasók, hogy az egészen más lett, mint a korábbiak. Aztán rá kellett jönnie: ha máshol lakna, nem a Hegyvidék utcáit koptatná minden nap, akkor mást írt volna, sőt, talán meg sem született volna a könyv.

Bereményi Gézát, miután Pokorni Zoltán polgármester átadta a díszpolgári címével együtt járó oklevelet, jelvényt és egy művészi alkotást, színészkollégái versekkel, zenékkel köszöntötték. A Jézus újságot olvas című novelláját Seress Zoltán idézte fel, majd az Ötödik nap, valamint a Jobbik részem című dalát Udvaros Dorottya adta elő Hrutka Róbert gitáros, zeneszerző kíséretében. A MOM Kulturális Központban rendezett ünnepségen, a korábbi díszpolgárok mellett megjelent Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Váczi János, Fonti Krisztina és Kovács Lajos alpolgármesterek, az önkormányzat képviselői, továbbá Bereményi Géza pályatársai, barátai és tisztelői – regényeinek, novelláinak, valamint nagy sikerű filmjeinek és dalainak lelkes rajongói.