Pokorni Zoltán

További híreink

Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója avatta fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet legmagasabb szintű adatközpontját Csillebércen. Az avatóünnepségen részt vett Pokorni Zoltán polgármester és Váczi János alpolgármester.
„Az elmúlt két évtizedben a PPP gyanús szóvá vált Magyarországon, de itt ideális a magán- és az állami szektor partnersége – emelte ki Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. – Itt ugyanis pont fordított a leosztás, mint általában: egy nagy magánszereplő, a CERN bíz meg egy állami partnert, hogy piaci alapon nyújtson neki egy szolgáltatást.”„Amikor 1992-ben Magyarország csatlakozott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez, akkor egy olyan tudományos gondolkodó közösség hivatalos tagjává vált, amelynek mi, magyarok mindig is részesei voltunk” – mondta el Orbán Viktor a CERN Csillebércen létrehozott számítógépközpontjának megnyitóján. A miniszterelnök kifejtette: a központ névadója, Wigner Jenő a múlt században gyakorlatilag újraértelmezte a fizikát, egykori gimnáziumi osztálytársát, Neumann Jánost pedig a központ lelkét jelentő számítógépek atyjaként tisztelhetjük.„A tudományos élet jelene és jövője is kezd egyre biztatóbb formát ölteni Magyarországon” – jelentette ki a kormányfő. Szerinte komoly esély van rá, hogy a 2010 után újjászervezett oktatási rendszer képes lesz olyan tudós fiatalok kinevelésére, akik helyt tudnak állni a legmagasabb színvonalú nemzetközi kutatásokban is. „Nekünk, magyaroknak mindig hiányzott az a tudományos szintér, ami lehetővé teszi, hogy a nagyra törő és tehetséges fiatalok úgy váljanak a világ tudományos életének részévé, hogy közben nem szakadnak el saját hazájuktól. Magyarország ma már abban is jobban teljesít, hogy egyre inkább képesek vagyunk itthon tartani tehetséges kutatóinkat, mert egyre inkább meg tudjuk teremteni a korszerű tudományos kutatás feltételeit itt, Magyarországon is” – vélekedett Orbán Viktor.A miniszterelnök megemlítette, hogy az adatközpont megvalósítására kiírt pályázaton országunk olyan „nagyágyúkat” előzött meg pályázatával, mint Svédország, Norvégia, illetve a CERN központjának otthont adó Svájc. A kormányfő szerint Magyarország azért nyerhetett, mert jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, biztosított a stabil informatikai, távközlési infrastruktúra, továbbá megtalálható a magasan képzett, több nyelven beszélő munkaerő, amely mögött megbízható tudásbázis áll.Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy az adatközpont a kormány és az Akadémia példaértékű összefogásából rekordidő alatt, egy év alatt épült meg. Az elnök szerint a beruházás iparági hatása már most érezhető, de a budapesti tudományos életre is jelentős hatással lesz. Rámutatott: a Wigner Adatközpont révén Magyarország hozzájárulása az európai kutatásokhoz jelentősen megnövekedett.
Az elnök emlékeztetett, hogy Magyarország 21. éve tagja a CERN-nek, a magyar kutatókat eredményeik alapján magas elismerés övezi a svájci „fantasztikus tudományos világműhelyben”. Megjegyezte, hogy a CERN nemcsak a felfedezései miatt egyedülálló, hanem azért is, mert itt szembesülnek a világ legnagyobb technikai kihívásaival is. A beruházásról szólva kifejtette, hogy általa Magyarország nemcsak a kutatásokhoz, hanem a CERN tudományos infrastruktúrájához is hozzájárul, hiszen a CERN „agyközpontjának” a fele Budapesten található. A 8,5 milliárdos központba 40 milliárd forintértékben érkeztek számítógépek – érzékeltette a beruházás méreteit Pálinkás József, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a CERN és Budapest között a leggyorsabb nagytávolságú összeköttetés épült ki, amely az Országos Széchényi Könyvtár teljes adatállományát húsz másodperc alatt tudná eljuttatni Svájcba.
Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint a budapesti adatközpont megnyitója egyben paradigmaváltást is jelent, hiszen „a tudomány áttörte a tagállami határokat”. Mint fogalmazott, a CERN-nek két szíve van, amelyből az egyik mától itt dobog Magyarországon. A főigazgató felidézte, hogy a Wigner Fizikai Kutatóközpontot kilenc jelentkező közül választották ki, a döntésüket a központ dolgozóinak szakértelmével, a vállalt rövid határidővel és a pályázat innovatív megközelítésével indokolta.Az adatközpont 8,5 milliárd forintos állami támogatással épült fel. A 4000 négyzetméteres, 4 teremből álló épületben kezelik azokat az adatokat, amelyek a svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) keletkeznek. A projekt keretében Európában először valósult meg üzemszerűen működő, 100 gigabit/másodperc sávszélességű, nagy távolságú hálózati összeköttetés, amely közvetlenül kapcsolja össze a CERN genfi bázisát és a Wigner Adatközpontot.


Nyomtatás