Pokorni Zoltán

*

További híreink

A Böszörményi úti üzleteknek jelenleg is fontos szerepük van a hegyvidékiek kiszolgálásában, ám az elmúlt hetekben elvégzett felmérések azt igazolják, hogy még bőven van bennük fejlődési lehetőség. A „Hegyvidék főutcájának” fejlesztési terveiről a kerület polgármestere és főépítésze, a Budapesti Közlekedési Központ projektmenedzsere, valamint a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont munkatársai adtak tájékoztatást az érintett boltok tulajdonosainak és üzemeltetőinek.A Böszörményi úti üzleteknek jelenleg is fontos szerepük van a hegyvidékiek kiszolgálásában, ám az elmúlt hetekben elvégzett felmérések azt igazolják, hogy még bőven van bennük fejlődési lehetőség. A „Hegyvidék főutcájának” fejlesztési terveiről a kerület polgármestere és főépítésze, a Budapesti Közlekedési Központ projektmenedzsere, valamint a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont munkatársai adtak tájékoztatást az érintett boltok tulajdonosainak és üzemeltetőinek.

„Sohasem lesz olyan a Böszörményi út, mint egy bevásárlóközpont, de a fejlesztésekkel az itt található üzletek is vonzóbbá válhatnak” – mondta el Pokorni Zoltán polgármester a boltok tulajdonosai, bérlői számára meghirdetett fórumon. Hangsúlyozta, hogy itt nem egy tematikus utcára van szükség, ahol egyfajta profilra törekszik mindenki, hanem egymást kiegészítő, változatos kínálatot nyújtó boltok kellenének.

 

A polgármester szerint az önkormányzat a Böszörményi út és közvetlen környezetének vonzerejét azzal növelheti, hogy nonprofit kínálattal egészíti ki a meglévő kereskedelmi funkciókat: rendezvényeket szervez, valamint kulturális intézményeket tart fenn – jelenleg is itt működik a Kulturális Szalon, míg a Hegyvidék Galéria a Királyhágó téren nyitja meg hamarosan új kiállítóhelyét. Emellett az utca fejlesztése segíthet vonzóbbá tenni a környéket: a villamospálya korszerűsítése és az útpálya átalakítása a tervek szerint a főváros beruházásában valósulna meg, ezzel összehangoltan pedig a kerület a járdákat és – amennyiben az érintett társasházakkal megegyezésre jutottak – az előkerteket újítaná meg.

 

A főváros és a kerület támogatásával a házak homlokzatai és az üzletportálok is megújulhatnak, egy tervezett pályázat keretében ugyanis a társasházak, illetve az üzlettulajdonosok mindössze 25%-os önrész mellett végezhetnék el ezeket az értéknövelő beruházásokat. A lakóközösségek a tulajdonukban lévő előkertek rendbe tételéhez is kaphatnak segítséget – amennyiben együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal, önrész nélkül, 100%-os támogatással szépíthetik meg a házuk előtti zöldterületet.

 

A főváros megbízásából elkészült útfelújítási terveket illetően Bátori Gábor, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) projektmenedzsere arról számolt be, hogy a beruházásuk nyomán egy forgalomcsillapított, közös használatú villamos- és útpálya jönne létre, az összevont és akadálymentesített villamos- és buszmegállók pedig az alacsonypadlós CAF-járműveket is fogadni tudják majd. A Böszörményi út fejlesztéséhez kapcsolódva az Apor Vilmos téren egy kettős körforgalmat alakítanának ki, jelenleg ugyanis a jelzőlámpás kereszteződés csúcsidőben visszaduzzasztja a forgalmat.

 

A BKK munkatársa szólt arról is, hogy a projekt engedélyezési tervei már elkészültek, a kiviteli terveket 2017 májusára várják. Amennyiben lesz forrás a beruházásra, 2018-2019-ben valósulhat meg a Böszörményi út átalakítása. Bátori Gábor hangsúlyozta, hogy a munkálatok idejére teljes lezárást nem terveznek, egyirányúsításra viszont egy-egy munkafázisban sor kerülhet.

 

„Az önkormányzat épületenként egységes, a homlokzatok architektúrájához igazodó kirakatok kialakítását szeretné elérni” – hívta fel a kereskedők figyelmét a portálmegújítási tervek kapcsán Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész. A típushibákat ismertetve kiemelte, hogy a rikító színhasználat, a reklámtáblák túlzó mérete, az üvegfóliázás, továbbá a korábbi évtizedekből itt maradt kirakatszekrények, előtetők és napernyők látványa építészeti szempontból erősen kifogásolható – épp emiatt, a minőségi problémák kiküszöbölését elősegítendő készíttetett az önkormányzat a tulajdonosok számára ingyenesen hozzáférhető portálarculati terveket.

 

Kocsis János Balázs egyetemi docens, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont alelnöke arról beszélt a találkozón, hogy az önkormányzat megbízásából készülő kereskedelemfejlesztési tervhez többféle vizsgálatot is elvégeztek: helyszíni megfigyeléssel a gyalogos utcahasználat intenzitását mérték, közel negyven mélyinterjút készítettek a boltosokkal, az Alkotás utca és a Németvölgyi út közötti területen pedig mintegy ötszáz ember bevonásával reprezentatív felmérést készítettek az itt élők vásárlói szokásairól, valamint a Böszörményi út kereskedelmi kínálatáról alkotott véleményéről.

 

A városszociológus az eredmények kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben fiatalodott a vizsgált terület lakossága, főként a fiatal családosok beköltözésének köszönhetően. Az utcahasználati mérések tükrözték a környék demográfiai összetételét, a boltokba betérők között ugyanakkor a vizsgálatok szerint a lakossági arányukhoz képest felülreprezentáltak az idősek, ami azt mutatja, hogy a fiatalokat nem igazán tudják bevonzani a Böszörményi úti üzletek.

 

A polgármester bevezető gondolataira reflektálva Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője azon véleményének adott hangot, hogy ha nem is lehet bevásárlóközponttá alakítani a Böszörményi utat, van mód arra, hogy felvegyék a versenyt a plázákkal. Ehhez, mint mondta, a különböző profilú boltok megfelelő arányú jelenlétére, könnyű megközelíthetőségre, kellemes környezetre és összehangolt nyitva tartásra van szükség, de a közös reklám, az egységes arculat, valamint az eseménymarketing is nélkülözhetetlen kelléke a sikeres működésnek. Az ügyvezető hozzátette: a Böszörményi út fejlesztéséhez kapcsolódóan a korábban tartott két workshop, illetve a mostani fórum után is folytatni kívánják az egyezetést a kereskedőkkel.



Nyomtatás